Fenntarthatóság a konyhában - belsőépítészeti szempontból

Mára mindannyian tudjuk, hogy a fenntarthatóság nem a műanyag palackok szelektív gyűjtésénél kezdődik, és nem is ott ér véget. Bár a téma népszerűségének köszönhetően folyamatosan napirenden van, a tippek, trükkök, tanácsok legtöbbször a hétköznapi konyhai folyamatokra fókuszálnak, pedig a kezdetektől fogva érdemes szem előtt tartanunk ezt a követelményt. Hogyan lehet fenntartható konyhát tervezni? Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? Milyen jó gyakorlatokat látunk világszerte, melyekből érdemes inspirálódni? Papp Linda, a CasaLinda Stúdió alapító tervezőjének hiánypótló tanulmánycikkéből kiderül!

Mit jelent a konyhai fenntarthatóság?

A fenntarthatóságot több szempont összessége adja ki, de alapvető, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma mindannak, amit a konyhába beépítünk, ott használunk.

Fontos, hogy a konyhai fenntarthatóság két külön szegmensben tárgyalandó: a konyha fenntartható módon történő építészeti/belsőépítészeti kialakítása, illetve a konyhában zajló folyamatok (mint pl. főzés, étkezés) fenntarthatósága. Jelen írás az előbbi szempontrendszereit hivatott összeszedni, a teljesség igénye nélkül.

Ahhoz, hogy fenntarthatóan alakítsunk ki egy konyhát, már a konyha tervezését is ezzel a szemlélettel kell végezni. Minden lakás fajlagosan legdrágább helyisége a konyha, ami ráadásul – az esetek túlnyomó többségében – az ingatlan beépített tartozéka is egyben, tehát azon felül, hogy saját életünket szolgálja, az ingatlanunk értékét is meghatározza. Gondoljunk csak bele: ha egy új lakásingatlant vásárolunk, a konyha és a fürdőszoba azok a helyiségek, amiket biztos, hogy alaposan megvizsgálunk, hiszen azok állapota, minősége és esztétikája döntő jelentőséggel bír a vételárat és egyáltalán a vásárlási szándékot illetően. Ha a konyha ósdi, elhasznált vagy rosszul van kialakítva, annak cseréje amellett, hogy milliós tétel, idő- és energiaigényes, továbbá a bontásból keletkező hulladék tovább terheli a környezetet.

Felmerülhet, hogy a gazdaságot lassító folyamat, tehát hogy kevesebbet vásárlunk, - a kapitalista szempontrendszer szerint - károsan hatna a piaci szektorra, viszont a fenntartható konyhák – általánosságban - drágábbak, mint gyorsan cserélendő társaik, így ez a tendencia a piacra szűrő hatást gyakorolna, tehát kikopnának az olcsó és rossz minőséget kínáló szereplők, cserébe megerősödnének a minőségi termékeket kínáló cégek. Lassulna a vásárlási folyamat, cserébe újra megjelenhetnének a szervizek és a karbantartó cégek. Ne felejtsük, a fő cél a szénmonoxid-kibocsátásunk és a hulladék mennyiségének mielőbbi és drasztikus csökkentése!

Belátható, hogy közös érdekünk, hogy konyháinkat a lehető leginkább fenntartható módon, azaz minél hosszabb távon és jól működően alakítsuk ki. Szerencsés esetben már az építészeti tervezéskor is érvényesülnek a fenntarthatóság szempontjai és a konyha olyan helyre kerül, ahol megfelelő mennyiségű természetes fényt kap, biztosított a természetes szellőzés és hűs kamra segíti a tárolást. Ezt követően jönnek a belsőépítészeti szempontok, melyek az alábbiak.

Időtálló design – tartósság és javíthatóság

A design a műszaki megoldások, a funkcionalitás és az esztétikum összessége. A konyhában az alábbi műszaki kérdések merülnek fel:

• Elektromos áramhoz való kapcsolódás – érintés- és vízvédelem, javíthatóság, a konyhai gépek működéséhez megfelelően méretezett vezetékhálózat, kellő számú konnektor aljzat.
• Gépészeti kiállásokhoz való kapcsolódás – víztakarékos csaptelep, lefolyók tisztíthatósága – hozzáférhetőség, párakezelés/elszívás.
• Padló- és falburkolatok megfelelő kialakítása – kopásállóság, teherbírás, stb.
• A bútorok szerkezeti stabilitása – fenntartható, ha nem vetemedik, nem lesz rozoga, a rá helyezett súlytól nem kopik vagy roncsolódik, tehát stabil és jó teherbírású a szerkezeti kialakítás.
• Rögzítések – fenntartható, ha nem ragasztott, hanem csavaros, vagy javítást követően roncsolásmentesen helyreállítható.

Konyhai funkcionalitás:

• Jól átgondoltak a munkafolyamatok és a hozzájuk kapcsolódó kényelmes, tágas munkafelületek,
• Jó megvilágítás, 
• Könnyen és gyorsan elérhető eszközök, 
• Jó működés (nem akadozik, nem zavaróan hangos, stb.), 
• Átlátható és elegendő tárolókapacitás, 
• Rendszerezhetőség,
• Könnyen tisztítható felületek, 
• Jó teherbírású vasalatok, 
• Biztonság, stb.

Konyhai esztétika

• Rend és tisztaság (pl. nincs tele pakolva a konyhapult háztartási kisgépekkel).
• Alaposan összehangolt tömegképzés, tehát a szekrények mérete nem változik egy falon belül, így nem alakulnak ki „ugráló” tömegek és/vagy vonalak (pl. a páraelszívó alsó síkja össze van hangolva a felső szekrények alsó síkjával).
• Visszafogott anyag- és színhasználat – maximum 3-4 különböző szín/felület jelenik meg összesen (a víztiszta üveg nem számít, de a csaptelepek, hátfal, munkapult, frontok, stb. igen).
• Stílushitelesség – törekedjünk a kortárs irányzatok lehető legmagasabb szintű, az építészeti stílushoz illeszkedő megválasztására. Az eklektika, amennyiben kiváló ízlésű szakember kerül bevonásra, megengedett, de egy teljesen modern, minimalista házba pl. cottage stílusú konyhát ne tervezzünk, vagy egy nagypolgári lakásba rusztikusat, stb.

Időtálló anyagok, mind a bútorban, mind a konyhai eszközökben

Nagyanyáink szerint ha valami jó nehéz volt, akkor abban bizony volt anyag.

Leszámítva a pazarló megoldásokat, ez az állítás ma is megállja a helyét. A kőből, fából, kerámiából, üvegből, fémből készült elemek rögzítése ugyan komolyabb odafigyelést igényel, mint a műanyag vagy papír utánzatoké, ellenben sokszoros az élettartamuk. A valódi és tömör anyagok kopást követően is szépek, míg az olcsóbb laminátumok akár egy kisebb sérülést követően is teljes felületen cserélendők, hiszen pl. elveszítik a vízálló képességüket.

Konyhai eszközeink megválasztásánál is részesítsük előnyben a kerámia, porcelán, üveg, fém, fa tárgyakat, és csak azokat válasszuk műanyagból, amelyeknél a műanyag tulajdonságának köszönhető a kiváló használhatóság (pl. rugalmas gumi, hajlékony szilikon, tágulást tűrő jégkockatartó, stb.).

Energiahatékony konyhai gépek

Az, hogy valami kevés energiát fogyaszt, nem jelenti azt, hogy energiahatékony, mivel lehet, hogy nem lehet vele hatékonyan munkát végezni, hiszen gyenge a teljesítménye.  Az energiahatékonyság lényege, hogy a gép úgy van kalibrálva, hogy kevés energia felhasználásával, nagy teljesítményt tud nyújtani.

Zero waste szemlélet – műanyagmentesség, komposztálás

A legkevesebb hulladék abból keletkezik, amit nem veszünk meg. Ha muszáj venni valamit, akkor olyat vegyünk, amit sokáig használunk, majd az élettartam lejártakor az anyag vissza tud kerülni a természetbe károkozás nélkül, tehát könnyen lebomlik.

A műanyag nem az ördög maga, de minimalizálni kell a jelenlétét a legszükségesebbre. Elbontott konyháinkat, akárcsak az organikus háztartási hulladékainkat, amennyiben az természetes anyagból készült, szállítsuk olyan gyűjtőhelyre, ahol le tud bomlani, vagy biztonságosan el tudják égetni. Ha van lehetőségünk, alakítsunk ki kültéri komposztálót, vagy használjunk beltéri komposztáló edényeket.

Újrahasznosítás

Amit csak lehet, használjunk lehetőleg minél többször. Ha eléri az élettartama végét, egy feldolgozást követően lehessen belőle új terméket készíteni. A ciklikusság elve, hogy ha egy anyag bekerül a köforgásba, akkor minél tovább tartsuk ott, mielőtt kikerül a használatból és visszakerül a természetbe (és évszázadokig a szemétdombon marad).

Ne csak anyagok, hanem tárgyak újrahasznosításában is gondolkodjunk, pl. egy régi szekrény akár egy új, vagány tároló funkciót kaphat a konyhában.

Mitől lesz időtálló egy konyha design?

Nem a stílus a lényeg, bár nem elhanyagolható. Sokféle stílusban elképzelhető, gondoljunk csak egy régi kúria klasszikus konyhájára, ami ma is megállja a helyét. Mára megváltoztak a konyha kinézetével kapcsolatos elvárások, hiszen egyre inkább a szobaszerű és sokszor a szoba szerves részévé vált. A lényeg, hogy jól átgondolt és letisztult formavezetésű legyen, tehát a szemnek pihentető legyen a megjelenése, akármilyen stílusban is készül.
Mindennek a kulcsa a minőségi és természetes anyaghasználat és a már feljebb említett tervezési szempontok. 

Térjünk kicsit ki az anyagokra. Milyen anyagok használatát javasolnád?

Prioritási sorrendben az alábbiak szerint válasszunk:

1. A már említett ökológiai lábnyom figyelembevétele miatt a lokális, tehát helyben, vagy minél közelebb megtalálható vagy előállítható anyagokat kell előnyben részesíteni, így az őshonos fafajtákat, kerámiát, fémet, betont, üveget.
2. Javítható és szépen öregedő anyagok, pl. a legtöbb hatásnak kitett a konyhapult – ez készüljön természetes kőből, kerámiából, keményfából vagy kvarckompozitból. De ugyanezekből készülhetnek frontok és hátfalak is.
3. Újrahasznosított anyagok.
4. Ha ezek nem adnak kielégítő eredményt, kicsit mehetünk távolabb, nagy szerencsénk, hogy Olaszország közel van – kövek, márványok.
5. Egzóták: parafa, banánrost, bambusz.

Említetted az újrahasznosított anyagokat. Ezt hogyan képzeljük el?

Itt leginkább a konyhai folyamatok eszközeinél lenne fontos visszatérni a régi jó anyagokhoz, mint a többször használt üveg- és kerámia edények, a visszaváltható- és újratölthető üveg vagy fém edények.

A belsőépítészeti kialakításnál a bútorok és burkolatok tekintetében is már számos lehetőség kínálkozik, és meg több, ami még előttünk áll, de íme néhány példa:

• Régi házakból felbontott kő vagy kerámia lapok bontást követően épen maradt elemeiból csodálatos részleteket lehet készíteni (hátfal, padlóburkolat, dekoráció, stb.)
• Az újrahasznosított üvegből készült pultokhoz az üveghulladékot, színes üveget, ablakokat a szelektív gyűjtést követően megtisztítják a kupakoktól, címkéktől, felesleges maradványoktól, majd apróra zúzzák és cementtel vagy más kötőanyaggal összekeverik. A végeredmény egy különleges, csiszolt felület, mely a konyha egyedi színfoltja lehet.
• Mezőgazdasági hulladékból előállított lemezek, bútorlapok, akár átvilágítható változatban – magyar termék a Viaplant
• Préselt kenderrost ajtó frontok a kötélgyártás melléktermékének felhasználásaként

Konyhai eszközök, berendezések tekintetében milyen környezetbarát alternatívákat javasolnál?

Beltéri komposztáló, víztisztítóval ellátott és víztakarékos csaptelep (akár szénsavpatronnal kiegészítve), többfunkciós kisméretű és energiahatékony robotgép, LED vagy energiatakarékos izzók, stb. 

Minél hosszabb garanciális időt nyújtó márkák, termékek, hiszen a hosszú garanciális idő hosszú, minőségi használhatóságot feltételez, ami pedig az eszköz végső hulladékká válását tolja ki az időben.

Ebben az összetett rendszerben milyen segítséget kap egy vásárló az új, környezettudatos konyhájához?

Attól függően, hogy ki mennyi időt szeretne vagy tud rászánni a saját konyhájának a tervezésére, el lehet boldogulni egyedül is, de szerencsére számos segítséget tudunk már igénybe venni.

A konyhai gépek gyártói jól értelmezhető, egységes jelrendszert alkalmaznak, ami mindenki számára ismerős, hiszen a környezettudatossági szempontból egységesített energiacímkék minden gépen ott vannak. Ha valaki bizonytalan vagy inkább szakértőre bízná azt a nagy feladatot, úgy merjen segítséget kérni, kérjen tanácsot és terveztesse meg szakemberekkel a konyháját, akár egy független belsőépítésszel vagy lakberendezővel, akár egy konyhastúdióval.

Aki pedig a döntés vagy az építkezés előtt áll, nagyszerű lehetőség az inspirálódás akár online, akár személyesen, a lényeg, hogy gyűjtsön minél több információt, pl. remek alkalom erre az évente megrendezésre kerülő Konyhakiállítás.

Reduce, Reuse, Recycle

Csatlakozz hozzánk március 3-5. között a Budapest Arénában! Szerezd be kedvezményes belépődet itt, regisztrálj ingyenes konyhatervezési tanácsadásra ezen a linken, és csatlakozz hozzánk Facebook és Instagram oldalainkon!